Szavazás eredményei

Végül arra szavaztak többen, hogy a főszereplőnek ne legyen természetfeletti képessége, tehát nem is lesz. A fiúk közül viszont sajnos nem tudtam dönteni, ugyanis Kentinre és Castielre is ugyanannyian szavaztatok. Végül úgy döntöttem, hogy újabb szavazást rakok ki, amiben a két fiú között tudtok majd választani.
~Lili~

2. rész

Már az ébresztő előtt fent voltam és alig vártam, hogy hétvége legyen. Tegnap Benjamin azt mondta, hogy hétvégére ideutazik Londonból. Anya is nagyon izgatott miatta. Egész reggel erről beszélt. Fél 8 előtt pár perccel indultam el otthonról, de így is beértem pár perc alatt. Már majdnem mindenki benn volt a teremben, csak Rosat nem láttam sehol, így leültem egy szőke fiú mellé.

- Szia. Nataniel vagyok. - mondta és rám mosolygott. Gyönyörű szemei voltak. Gyorsan becsuktam a szám és én is köszöntem neki. Egész jó fej volt és megtudtam, hogy ő a DÖK elnök. Az órán nem igazán figyeltem, mert ezt már tanultam az előző sulimban. Már majdnem vége volt az órának amikor Rosa megérkezett. Gyorsan elnézést kért a tanártól és leült a mögöttem levő padba. Amikor kicsöngettek egyből kérdőre vontam.
- Szia. Hogy hogy késtél?
- Elaludtam. Leighnél voltam és ő messzebb lakik a sulitól, mint én Lysander meg elfelejtette, hogy én is ott vagyok és nem keltett fel. - mondta és csúnyán nézett a felemás szemű fiúra.
- Várj egy pillanatot. Egyrészt ki az a Leigh?
- Jaj Tori, nem meséltem még róla? - nézett rám csodálkozva. - Leigh a barátom és egyben ő Lysander bátyja is. Lysander pedig ott az az ezüst hajú fiú. Jó fej csak nem igazán beszél Castielen kívül senkivel.
- Aha, értem. Szóval Leigh Lysander bátyja és a barátod. Lysander pedig a bunkó vörös barátja igaz? - néztem rá kérdőn, de ő a mondatom vége felé elsápadt. - Mi az?
- Szóval szerinted bunkó vagyok? - hallottam meg a vörös hangját mögöttem. Félve fordultam meg, és igen, ott állt mögöttem és mindent hallott.
- Hát, tudod én csak arra céloztam, hogy nem igazán voltál velem kedves a múltkor. - kezdtem egér vékony hangon. Utálom, hogy így meghunyászkodok előtte.
- Értem, szóval szerinted nem bunkó vagyok, csak nem valami kedves. - mondta és magában röhögve ott hagyott.
- Utálom ezt a gyereket. - motyogtam úgy, hogy Rosa ne hallja. A csengőig még mesélt nekem Leighről és megtudtam, hogy övé a butik.
- Oh, jut eszembe. Eljössz velem valamikor vásárolni? - kérdezte Rosa és közben boci szemekkel nézett.
- Persze, nagyon szívesen. - úgy tűnik ez a suli tényleg más, mint az előző volt. Ott soha nem hívtak vásárolni, mondjuk barátaim se voltak. Szívesen beszélgettem volna még Rosaval, de bejött a tanár.
- Na gyerekek. Az én órámon nincs barát mellett ülés, itt lány fiú mellé fog ülni és én mondom meg, hogy kinek ki a párja.
Csak ne Castielt, csak ne Castielt imádkoztam magamban. Szerencsére nem őt kaptam, hanem Alexy-t.
- Szia. Viktoria vagyok. - mondtam mosolyogva a megkönnyebbüléstől, hogy nem Castielt kaptam.
- Én Alexy vagyok. Amúgy milyen óra is van? - úgy tűnik fárasztó lesz mellette ülni.
- Francia. Legalább is én úgy tudom.
Az óra végéig Alexy-vel beszélgettem. Nagyon jó fej volt, úgy tűnik, hogy ő lesz a másik barátom. A többi órán már nem történt semmi izgalmas. Épp indulni akartam hazafelé amikor valaki megfogta a vállam.
- Szia. - mosolygott bele az arcomba Alexy. - Én is erre megyek, úgyhogy mehetnénk együtt is ha van kedved.
- Persze, hogy van.
Jó volt valaki mással sétálni. Alexy nagyon vicces, és kiderült, hogy ő is jön majd velünk vásárolni. A kapuban elköszöntünk, mert Alexy pár utcával arrébb lakik. Anya még nem volt otthon, úgyhogy csináltam popcornt és ledőltem egyet filmezni. Már majdnem vége volt amikor anya megérkezett.
- Szia Raven! Jó híreket hoztam. Benjamin holnap jön. - mondta. Örültünk egy sort, majd gyorsan megvacsiztunk. Lefekvés előtt olvastam még pár oldalt, majd lekapcsoltam a lámpát és elaludtam.

1. rész

Reggel a telefonom csörgésére keltem fel. Gyorsan felkaptam egy pulcsit és egy gatyát, majd kiszaladtam a konyhába. Anya már ott állt és épp palacsintát sütött.
- Jó reggelt Anya! - mondtam és egy cuppanós puszit nyomtam az arcára.
- Jó reggelt szívem.
Gyorsan megreggeliztem, majd elindultam a buszmegállóba. Pechemre pont beleszaladtam egy vörös hajú srácba.
- Figyelj már az orrod elé! - ordított bele az arcomba.
- Sa-sajnálom. Nem vettelek észre. - dadogtam.
- Akkor máskor figyelj jobban! - azzal ott hagyott. Persze emiatt a kis csevej miatt sikeresen lekéstem a buszt, úgyhogy sétálhattam a suliig. Még jó. hogy a 9.a csak az elsőn van, mert így csengetésre pont beestem a terembe. a tanár is bejött, majd rám nézett és intett, hogy mutatkozzak be.
- Sziasztok! a nevem Viktoria Queen, de általában csak Torinak hívnak. Szeretek zenélni és olvasni. Kb 1 hete költöztünk ide, előtte Londonban laktam. Volt egy kutyám, Süti, de őt sajnos Londonban kellett hagynom. azt hiszem ennyi. - mondtam és a tanárra néztem. Visszamentem a helyemre ami egy ezüst hajú lány mellett volt. Sajnos nem mertem megszólítani ő meg nagyon el volt foglalva a körmeivel. A tanár kiosztotta a tankönyveket, majd elmondta a tanáraink nevét és azt, hogy nagyjából mire számítsunk ebben az évben. Egyből a jövő héten tervezett egy osztály kirándulást is, de még nem biztos, hogy megyünk. Szünetben épp meg akartam szólítani a lányt amikor megláttam, hogy a vörös akinek reggel nekimentem mögötte áll és engem figyel gyilkos tekintettel. Lesütöttem a szemem és inkább elkezdtem firkálgatni a füzetembe.
- Amúgy a nevem Rosalia, de szólíts nyugodtan Rosanak. - szólalt meg hirtelen a lány.
- Rendben. Az én nevemet gondolom hallottad, de ha nem akkor Tori vagyok. - mondtam és rámosolyogtam. Egész jól elbeszélgettünk és kiderítettem, hogy ő a divatért van oda és a barátjának van egy saját boltja. Megígértette velem, hogy majd egyszer elmegyek vele vásárolni. Nagyban beszélgettünk, amikor valami miatt felnéztem és megláttam ŐT. Barna szemébe hulló haja volt és smaragd zöld szeme. Egy katona mintás nadrágot és egy fehér pólót viselt. A szája szélén mosoly ült. Azt hiszem szerelem volt első látásra, legalább és részemről. Egyszer csak éreztem, hogy rosalia megcsíp.
- Mi az?
- Figyelsz te rám egyáltalán? - kérdezte sértődötten.
- Persze, de figyelj csak... Hogy hívják azt a fiút a katona mintás nadrágban?
- Ja, ő Kentin. De miért kérdezed? Csak nem tetszik? - kérdezte és megcsillant a szeme. - De bizony, hogy tetszik neked! Látom, hogy csillog a szemed. - mondta huncutul. Egy kicsit elpirultam ugyanis Rosalianak igaza volt. Nagyon is tetszett nekem Kentin.
- Bemutassalak neki? - kérdezte.
- Ne! - kiáltottam föl. - Vagyis, ne köszi. Majd beszélek vele én. - mondtam. Szerencsére Rosalia hagyta a témát és a sulinak is hamar vége lett. Ma nem tudtam ugyan Kentinnel beszélni, de majd holnap. Otthon csináltam magamnak egy zacskós levest és bepakoltam holnapra. Lefekvés előtt még olvastam egy kicsit és beszéltem Bennel is.

0. rész

Raven Viktoria Queen

Ez lennék én.


 Nem igazán szeretem a nevem, legalább is a Ravent. Az a baj vele, hogy unisex név és én mindig olyan osztályba kerültem ahol az egyik fiút így hívták. Mindig mindenki ezzel szekált, ezért elkezdtem a Viktoriát használni. Nemrég elváltak a szüleim, apu itthagyott minket és új családot alapított. Anyám nem bírt vele egy városban maradni, ezért elköltöztünk Londonból. A bátyámnak, Benjaminnak sok haverja volt az iskolában ezért ő apához költözött. Már egy hete Californiában vagyunk, de még mindig nem találok el két utcányira sem. Holnap kezdődik az iskola. Ez az egyetlen dolog ami miatt örültem a költözésnek. Egy új esély, új barátok. Sajnos a régi sulimban nem a nevem miatt csúfoltak, hanem amiatt is, hogy szeretek tanulni. Mondhatni stréber vagyok. Az egyetlen ami hiányzik az a bátyám.